Doppingellenőrzési módszerek az olimpiai sportágakban

Tartalomjegyzék:

Doppingellenőrzési módszerek az olimpiai sportágakban
Doppingellenőrzési módszerek az olimpiai sportágakban
Anonim

A versenyeken az illegális kábítószerek elleni küzdelem nagyon régóta folyik. Tudja meg, hogyan számítják ki a szteroidokat az olimpiai sportolók vérében. A legtöbb ember úgy véli, hogy a doppingot az első AAS létrehozása után kezdték használni a sportban. A régészek azonban hivatkozásokat találtak arra a tényre, hogy Philostratus és Galen is leírják a sportolók erőfeszítéseit és erőnlétét az ókori Görögországban tartott olimpiai játékokon. Ehhez különféle növények és gombák magjának főzeteit használták.

Az ókori Rómában a lótulajdonosok hasonló trükkökhöz fordultak, és különleges italt adtak nekik, amely állítólag növeli erejüket. Minden korszakban az emberek erősebbek és gyorsabbak akartak lenni, ehhez különféle gyógyszereket használtak. Ma az olimpiai sportágak doppingellenőrzési módszereiről fogunk beszélni.

1. módszer: Gázkromatográfia

Gázkromatográf diagram
Gázkromatográf diagram

A kapilláris oszlopok manapság a legnépszerűbb gázkromatográfiás eszközzé váltak a doppingvizsgálathoz. Ezeket aktívan használják a teljes elemzés elvégzésekor vagy egy adott anyag keresésekor. Az oszlop a következő fő részekből áll:

  • Külső védőbevonat;
  • Szorbens réteg;
  • Stacionárius fázis.

Szorbens réteg

Ez a réteg nagy tisztaságú szintetikus kvarcüvegből készül. Mivel ez az anyag silanolcsoportokat tartalmaz, felülete rendkívül aktív, és kölcsönhatásba léphet az analit bizonyos csoportjaival, például hidroxil-, tiolmaradékokkal stb. Ennek eredményeként a szorbens réteg felületén az elkülönítendő anyagok csúcsai jelennek meg. Használat előtt a szorbens réteget megfelelő kémiai tisztításnak vetik alá, és csak ezt követően az álló fázist alkalmazzák.

Stacionárius fázis

A doppingellenőrzés ezen módszerében az állófázisnak nagy jelentősége van. Ennek köszönhetően lehetővé válik a retenciós idő, az elválasztás minőségének és az analit csúcsok szilárdságának meghatározása. Az állófázis a kapilláris oszlopok különleges része, és egy bizonyos típusú anyagból készül. Leggyakrabban ez egy szubsztituált polisziloxán, magas ellenállási mutatóval.

A helyettesített csoportok száma és szerkezete az állófázis fő jellemzője. Az állófázisban azonban jelentős hátrány is van, nevezetesen a magas oxigénérzékenység. Ez magas hőmérsékleten fázispusztuláshoz vezet.

Külső burok

A kapilláris oszlopok törékenyek, ezért védelemre szorulnak. Leggyakrabban a külső héj poliimidből készül. Ez elég erősvé teszi az oszlopokat, és a külső burkolat felhelyezésekor a poliimid minden mikrohibát kitölt, megállítva további fejlődésüket.

2. módszer: Folyadékkromatográfia

HPLC kromatográf vázlata
HPLC kromatográf vázlata

A korábbi dopping -ellenőrzési módszerhez képest a folyadékkromatográfia meglehetősen sokféle töltőanyagot és méretet tartalmaz. Azt is el kell mondani, hogy e módszer használatakor többféle módszer is alkalmazható az anyagok elválasztására.

A kapilláris oszlopok helyett ez a módszer patronokat használ. Ma a technológiák fejlesztésének köszönhetően sikerült jelentősen csökkenteni méretüket és egyúttal növelni a termelékenységet.

Bármilyen kromatográfiás módszer alkalmazása esetén elengedhetetlen az állófázis. Kiválasztásakor nagyszámú tényezőt vesznek figyelembe, például a vizsgált részecskék méretét vagy a hordozó jellemzőit.

3. módszer: Érzékelők

Az orvos kémcsövet tart
Az orvos kémcsövet tart

Különösen fontos a kromatográfiával elválasztott anyagok kimutatása és azonosítása a dopping ellenőrzés során. Jelenleg sokféle rendszert használnak. Nincs értelme mindent leírni, de néhányat részletesebben le lehet írni.

Plazma ionizációs detektor

Ezt az eszközt gázkromatográfiában használják, és a létező készülékek közül a legsokoldalúbbnak nevezhető. A kapilláris oszlopot elhagyva a gáz levegővel keveredik, amely nagy mennyiségű hidrogént tartalmaz. A kapott keverék ezután meggyullad. A hidrogén elégetése után ennek az anyagnak bizonyos mennyiségű ionja marad a levegőben.

A pirolízis során azonban különféle szerves anyagok is elektronokat és ionokat képeznek, ami jelentősen növeli a vezetőképességet. Amikor a gyűjtőelektródra feszültséget adunk, elektromos áram jelenik meg, amelynek erőssége arányos a vizsgált minta mennyiségével, amely a kapilláris oszlop elhagyása után kiég. Ezt követően már csak az áramerősség mérése szükséges ampermérő segítségével.

Ebből a történetből megtudhatja az olimpiai sportok doppingellenőrzését:

[média =

Ajánlott: