Súlyemelő sérülések

Tartalomjegyzék:

Súlyemelő sérülések
Súlyemelő sérülések
Anonim

Tudja meg, milyen sérülések kísérhetik Önt, ha elkezdett súlyzózni, és hogyan őrizheti meg az elért eredményeket egészségkárosítás nélkül. Azonnal el kell mondani, hogy a súlyemelésben a sérülések mára csökkentek, amit nagymértékben elősegített a modern edzési rendszerek és a magas színvonalú technikai útmutatás használata. Minden bekövetkező sérülés általában az edzés során felhalmozódott fáradtsághoz, a megfelelő mozgástechnika hiányához vagy rossz minőségű bemelegítéshez kapcsolódik.

A sportolók leggyakoribb sérülései a gerinc és a térd sérülései. A 90-es évek elején nagyszabású vizsgálatot végeztek az Egyesült Államokban. Öt évig tartott, és ennek eredményeként kiderült, hogy a sportolók által elszenvedett sérülések több mint 35 százaléka nem kapcsolódik a sporthoz. A legtraumatikusabbak a térd- és vállízületek, valamint az alsó hát. Összesen az ezen testrészek sérüléseinek több mint 60 százalékát regisztrálták a teljes sérülések számából. Most közelebbről megvizsgáljuk a súlyemelő sérüléseket, és megvizsgáljuk a leggyakoribb sérüléseket.

A gerincoszlop sérülései

A súlyzó a nyakcsigolyára esett a sportolónak
A súlyzó a nyakcsigolyára esett a sportolónak

Még 1974 -ben egyértelműen bebizonyosodott a megfelelő technika alkalmazásának szükségessége. A kísérlet abból állt, hogy a gerincoszlop szegmenseit tengelyirányban összenyomtuk ezer kgf terhelés mellett. Ennek eredményeként nem találtak károkat. A tudósok úgy vélik, hogy tengelyirányban a gerincoszlop képes ellenállni akár 1,5 ezer kgf terhelésnek, és ugyanakkor ép marad.

Még korábban is tanulmányozták a terhelés hatását a tapasztalt sportolók gerincére, akik edzési tapasztalata legalább nyolc év. Edzés közben 10 000 kgf összsúlyt emelnek. Amikor a gerincoszlopukat a hétköznapi emberekkel összehasonlítva vizsgálták, nem találtak degeneratív változásokat.

Térdsérülések

Egy férfi térdsérülést szenved
Egy férfi térdsérülést szenved

A térdízület a legtöbb sportágban a leginkább sérült testrész. A súlyemelésre nem jellemzőek a csapatsportokban, például a futballban tapasztalt dinamikus sérülések. Leggyakrabban a súlyemelők térdízületeinek sérülései krónikusak, és súlyos túlterhelésből származnak.

Patelláris fájdalom szindróma

Patelláris chondromalacia
Patelláris chondromalacia

A súlyemelők számára a térd a mozgásszervi és a testtartás neuralgikus pontja, amely a fáradtság sérüléseinek fő oka. A patelláris fájdalom szindróma leggyakrabban olyan nehéz terhelésekhez kapcsolódik, amelyeket a sportolók elviselnek. Ezenkívül genetikai okok is lehetségesek, például a térdkalács téves axiális elhelyezése.

Jumper térde

Jumper térde
Jumper térde

Ezt a sérülést a terhelésnek a szövetek fajlagos viszkozitásával való ellentmondás szempontjából is figyelembe vehetjük. Most az izmok tendinopathiájáról beszélünk, amelynek feladata az ízület kiterjesztése. Ez a kár az erőemelésben is gyakori. Ennek a sérülésnek a pontos okát még nem állapították meg, de az orvosok azt sugallják, hogy minden a lábak erős hajlításáról szól.

A meniszkusz károsodása

A meniszkusz sérülésének típusai
A meniszkusz sérülésének típusai

Ez meglehetősen ritka sérülés a súlyemelésben, elsősorban a helytelen technika miatt.

A váll- és könyökízületek károsodása

A sportoló megsérítette a váll- és könyökízületeket
A sportoló megsérítette a váll- és könyökízületeket

A vállsérülés leggyakrabban a testépítőknél és az erőemelőknél fordul elő. Ezek a sérülések azonban súlyemelésben is lehetségesek. Először is, ez a bicepsz ín tendopathia. A sérülés oka a sporteszközök gyakori tartása a fej mögött, ami a terhelés eltolódásához vezet a test tengelye felett. Arthrosis és a subbacrimalis bursa gyulladása is kialakulhat.

A könyök sérülései közül leggyakrabban a humerus epicondylitisét figyelik meg, ami szintén a helyes technika hiányával jár. Ha a súlyemelés kísérlete sikertelen abban a pillanatban, amikor a sportfelszerelést messze elmozdítják a test tengelyétől, akkor a sportoló akár az ízület diszlokációját is elérheti.

Kézsérülések

A kéz sérülése
A kéz sérülése

Az önkéntes súlyzós edzés során a kéz fáradási sérülései figyelhetők meg. Leggyakrabban az ízületi lemezek károsodása az erős nyújtás és a hosszirányú erő egyidejű hatásának pillanatában nyilvánul meg, valamint a túlzott kiegyenesítés körülményei között, további pronáció jelenlétében.

A csuklóízület krónikus erős kiegyenesítésével, valamint az izmok gyakran ismétlődő erős összehúzódásával a Quenvain -szindróma kialakulását idézhetik elő. Lehetséges az ujjak és a kéz hajlító inai hajlamos tendenciájának megjelenése is. Ha fájdalom van a csukló könyökében, akkor az ulnar styloiditis tünete lehet.

A kéz könyökhajlítójának erős nyújtó hatása, amelyet a csukló ismétlődő hajlító mozgásai okoznak, növeli a nyomást a metacarpophalangealis ízületben. Ennek eredményeként ez károsíthatja a porcszövetet, és tovább fejlődhet az ízület arthrosisává.

A tenosynovitist a carpalis alagút szindróma egyik leggyakoribb okaként kell felismerni. Ez a károsodás a hajlító inak krónikus károsodásával alakulhat ki. Túlzott testmozgás esetén először megjelenik a paratenon ödéma.

Izomkárosodás

Manuel Mingninfel megsérült a tornán
Manuel Mingninfel megsérült a tornán

A súlyemelés leggyakoribb sérülései a törzs izmai, a hosszú izmok, a hátsó egyenesítők, valamint a vállöv izmai. Ezenkívül az orvosok gyakran említik a rabdomiolízist, amelyet a testmozgás okoz. Ez a kár a testépítéssel végzett erőemelésre jellemző.

A rabdomiolízis a vázizomszövet akut nekrózisa, amely károsítja a csíkos izom sejtes szerkezetét. Ez pedig miocita metabolitok felszabadulását okozza az extracelluláris folyadékba és a véráramba. Leggyakrabban ez a károsodás a rosszul képzett sportolókra és a meglévő krónikus izomsérülésekre jellemző.

A súlyemelés sérüléseiről és fájdalmairól lásd a következő történetet:

[média =

Ajánlott: