A hisztérikus személyiségzavar kezelése

Tartalomjegyzék:

A hisztérikus személyiségzavar kezelése
A hisztérikus személyiségzavar kezelése
Anonim

A hisztérikus személyiségzavar fő jelei, a vezető tünetek és a pszichopátia diagnózisának minőségi kritériumai. A hisztériás betegek kezelésének fontos szempontjai és a betegség kialakulásának előrejelzése. A hisztérikus személyiségzavar olyan betegség, amely a pszichopaták kategóriájába tartozik, és amelyet a demonstratív önkifejezés állandó igénye, a saját képességeinek túlértékelése és a nárcisztikus szemlélet jellemez.

A hisztérikus személyiségzavar leírása és kialakulásának mechanizmusa

A hisztéria, mint jellemvonás
A hisztéria, mint jellemvonás

A hisztérikus személyiségeket, mint a norma egyik változatát, Leonhard szerint kiemelésként találjuk. Az ilyen emberek hajlamosak a demonstratív viselkedésre, igyekeznek a reflektorfényben lenni. Különlegességük a mentális változások a patológia, a stabilitás és az életminőség határán. Ha a hisztéria megnyilvánulásai nehézségeket okoznak a mindennapi életben, megakadályozzák, hogy egy személy kielégítse és megvalósítsa szükségleteit, akkor ez valószínűleg pszichopátia.

A pszichopatáknak lehet teljes értékű családjuk, jó munkájuk, de jellemük specifikusnak nevezhető. A hisztérikus személyiségzavar leggyakrabban nőknél fordul elő, de néha férfiaknál is előfordulhat. Az ilyen emberek nagyon gyakran olyan szakmákat választanak, amelyek érdemeik bemutatásával járnak, és nagyon kritikusak a megjegyzésekkel szemben. Lehetnek színésznők, modellek, műsorvezetők és akár tanárok is, akik szívesen beszélnek fő eredményeikről.

Ez a betegség nemcsak lelki tünetekkel, hanem számos motoros és autonóm reakcióval is megnyilvánulhat. Az ember bizonyos elveket ültet magába, és megpróbálja alaposan betartani azokat. Ezek a saját felsőbbrendűségének és tökéletességének elképzelései. Sőt, szükségét érzi annak, hogy folyamatosan demonstrálja tulajdonságait, és mindig szüksége van pozitív értékelésre kívülről. A hisztéria leggyakrabban érzelmi emberekben alakul ki, akik hajlamosak érzékenyebben reagálni a külső ingerekre. Kicsit másként értelmezik a körülöttük lévő világról alkotott elképzelésüket, és a világról alkotott felfogásuk középpontjába helyezik magukat, állandóan figyelmet igényelnek és ehhez minden eszközt felhasználnak. A demonstráló viselkedés gyakran igényes, szeszélyes jellegű. A hisztérikus személyiségzavar öröklődése fontos szerepet játszik. Ha a rokonoknak és a barátoknak hasonló tünetei vannak, a fejlődés valószínűsége jelentősen megnő. Ez nem jelenti azt, hogy a rendellenességet minden esetben továbbítják, de legalább genetikai hajlammal rendelkezik.

Gyermekkorától kezdve a pszichopátia jellemvonások formájában alakul ki. A gyermek káros, hajlamos a találmányokra és a fantáziákra, amelyek gyakran helyettesítik a való világot. Az életkor előrehaladtával egyre inkább megnyilvánul az önközpontúság, az utánzás és a kiütések. A tizenévesek bálványokat keresnek a csillagok között, "bálványozásukra" összpontosítva. Valójában a dührohamok nagyon ritkán tesznek határozott lépéseket saját céljaik elérése érdekében. A felnőttkor kezdetével a legtöbb kamaszkori fantázia primitív felszínes gondolkodásként, cselekedetek és viselkedés komolytalanságaként marad meg. A dührohamok a külvilágra és annak tükröződésére összpontosítanak személyükön, arra, hogy mások hogyan reagálnak rájuk. A belső élmények gyakran csak olyan fantáziaelemeket tartalmaznak, amelyek magával az emberrel társulnak.

A hisztérikus személyiségzavar fő okai

A stressz, mint a hisztérikus zavar oka
A stressz, mint a hisztérikus zavar oka

Van egy többtényezős elmélet a hisztérikus pszichopaták eredetéről. Vagyis a betegséget belső és külső tényezők is okozhatják.

A belső leggyakrabban magában foglalja az egyes személyiségek sajátos hajlamait, amelyek együttesen alkotják a karaktert. A pszichopátia gyakran a hangsúlyozásból alakul ki, de nem mindig. Az ember érzelmi érzékenysége szintén fontos szerepet játszik. Az ilyen emberek fájdalmasan reagálnak bármilyen negatív külső tényezőre, még alacsony intenzitásúak is. Ennek alapján egy kis stressz valódi pszicho-érzelmi sokkot okozhat.

A hisztérikus személyiségzavar külső okai lehetnek a stressz. Megdöbbentő hírek, életkörülmények, balesetek magával az emberrel vagy szeretteikkel provokálhatják a mentális betegségek, köztük a pszichopaták kialakulását.

A családi mikroklíma és a házastársak közötti kapcsolat nagy jelentőséggel bír. Az állandó háztartási konfliktusok káros hatással vannak a gyermek pszichéjének kialakulására. Hasonlóképpen, egy felnőtt, mentális túlterhelés után, hajlamos lehet pszichopatikus megnyilvánulásokra.

A személyes kapcsolatok mind a munkahelyen, mind a tevékenységek más területein konfliktusokká alakulhatnak. A munkahelyi állandó elégedetlenség a krónikus stressz következményeiben, sőt a neurotikus regiszter tüneteiben nyilvánul meg. Ha a kollégákkal való kapcsolatok lassan felmelegednek, és az ember gyakorlatilag arra kényszeríti magát, hogy szó szerint elviselje a munkát minden nap, akkor óriási esély van a pszichopátia felismerésére. A szakmai tevékenységgel való elégedetlenség az elismerés hiányában nyilvánul meg. Az ember megpróbálja bizonyítani tulajdonságait, megmutatni, mennyire jó, és lassan a pszichopátia szakadékába csúszik.

Hatalmas szerepet játszik az alkohollal való visszaélés, a pszichotróp anyagok, például nyugtatók, antidepresszánsok, altatók hosszú távú, ellenőrizetlen bevitele.

A hisztérikus személyiségzavar kialakulásának tünetei

Az eredetiség, mint a rendellenesség tünete
Az eredetiség, mint a rendellenesség tünete

Ennek a pszichopátia súlyosságát egyes személyek közös tüneteinek jelenléte vagy hiánya magyarázza. Ennek oka az egyes személyek egyéni érzelmi érzékenysége is.

Ennek a hisztérikus személyiségzavarnak a kompenzáció ideje alatt a tünetek hasonlóak lehetnek a karakterkiemeléshez. Az érzelmi egyensúly megsértése után ez a betegség dekompenzálódik, és a pszichopátia jelei fokozatosan növekednek.

Karl Jaspers 1923 -ban jelezte a hisztérikus személyiségek viselkedésének fő jellemzőit:

  • Arra törekszenek, hogy jobbnak tűnjenek, mint amilyen valójában;
  • A vágy, hogy megtapasztaljuk, kipróbáljuk magunkat sokkal többet, mint amire maga az ember képes;
  • Egyediségének hangsúlyozása, miközben valószínűtlen tényeket használ;
  • Társadalmi helyzeted túlzása;
  • Saját eredményeik hiánya miatt utalhatnak vagy nyilatkozhatnak családi kapcsolatokról sikeres emberekkel;
  • Pompás ígéretek és kérkedés a megfelelő földelés nélkül.

A figyelem felkeltése érdekében a dührohamok bármilyen eszközt használnak. Leggyakrabban világos, divatos vagy rendkívül eredeti ruhájuk alapján különböztethetők meg. A nők nem spórolnak a kozmetikumokkal, és gyakran eltúlozzák annak szükségességét. A merész döntések a napi öltözék kiválasztásakor a hisztérikus rendellenesség első jelei lehetnek.

A szexuális kapcsolatokban az ilyen emberek nem nagyon válogatósak. Gyorsan beleszeretnek, engednek az érzelmek hullámának, forgószélű románcok alakulnak ki. De sajnos a belső inkonzisztencia hozzájárul a gyors elváláshoz, ezért a hisztériát a rövid távú kapcsolatok egész sora jellemzi. Ritka esetekben hosszú távú kötődések alakulhatnak ki, amelyek kóros formájuk túlértékelt szinten. Az ilyen emberek gazdag fantáziája gyakran összefonódik a valósággal. Saját fölényükről és tehetségükről szóló kitalált történetek hamis kitalált emlékeken alapulnak. Gyakran az ember maga elveszíti a határt a találmányai és a valóság között.

Egyeseknek különféle betegségek szimulálásával sikerül felkelteniük mások figyelmét. A betegek általános rossz közérzetre, erős fájdalomra panaszkodnak, folyamatosan orvoshoz fordulnak segítségért, és fokozott figyelmet igényelnek a rokonoktól és barátoktól. Az ilyen típusú pszichopátia jellegzetes jellemzője a hisztérikus roham. Ugyanakkor megfigyelhető a karok és a lábak kaotikus mozgása, a fejet vissza kell dobni. Ezt sikoltozó, ordító vagy ismétlődő szavak kísérhetik. Nagyon gyakran kívülről epilepsziás rohamra lehet gyanakodni, de ez a két állapot kardinális különbségeket mutat.

A hisztérikus (demonstratív) személyiség önmagában soha nem fog kárt tenni, ezért finoman és lassan esik le. A roham során az ember nem veszíti el az eszméletét, és mindent kijavít, ami körülötte történik. Az epilepszia egyéb jelei nincsenek, például a nyelv harapása, a száj habzása, vizelés vagy székletürítés, vagy a roham utáni elalvás.

A hisztérikus személyiségzavar kezelésének jellemzői

Hisztérikus rendellenesség alakulhat ki sokáig, és bizonyos esetekben az emberek alkalmazkodnak a betegség által diktált életmódhoz. Rendkívüli dolgukat felháborítónak álcázzák, és valóban illeszkednek a modern társadalomba. Mások számára azonban ez a betegség jelentős problémákat okoz az életben, nehézségeket okoz a munkahelyen és a családban, ezért olyan fontos megérteni a kezelés fő elveit.

Elsősegély hisztérikus rohamokhoz

Segítség a hisztériában
Segítség a hisztériában

A hisztérikus roham kialakulásához hosszú és meglehetősen intenzív pszichotraumatikus tényező szükséges. Külsőleg a klinikai kép meglehetősen súlyosnak tűnik, az epilepsziát utánozva, ezért fontos, hogy segítsünk egy ilyen állapotú személynek:

  1. Szükség van mások és szeretteik megnyugtatására. A rohamra adott heves reakciójuk még tovább nyújthatja. Úgy kell viselkednie, mintha semmi komoly nem történt volna, különben a hisztérikus ember rendkívül izgatott lesz, hogy még több figyelmet szerezzen.
  2. Ha a körülmények lehetővé teszik, érdemes áthelyezni az illetőt egy másik szobába, és fel kell tenni az ágyra. Fontos, hogy minden olyan dolgot vegyen fel, ami fájhat.
  3. Ajánlott idegeneket kihozni, mert a szimpatizánsok nagyobb száma az, amit a hisztis ember elvileg elért. A roham csak fokozódik, ha jelen vannak a nézni vágyók.
  4. Ha vissza akar téríteni egy személyt magához, hagyja, hogy ammóniaszagot érjen el, ha egy vattával megnedvesíti.
  5. Ne lépjen a beteg közelébe, inkább figyelje oldalról. A tünetek alábbhagynak, amint nincs senki, aki hajlandó megnézni a rohamot.

Fontos! Nem szabad békén hagyni egy ilyen embert, mivel az ideg-érzelmi túlterhelés csúcsán az ilyen emberek hajlamosak a demonstratív öngyilkossági kísérletekre.

Farmakoterápia hisztérikus személyiségzavarra

Antidepresszánsok szedése a betegség kezelésére
Antidepresszánsok szedése a betegség kezelésére

A hisztérikus személyiségzavar orvosi kezelése szövődményes esetekben nem ajánlott a világ szinte minden országában. Ez annak köszönhető, hogy ez a módszer másokkal összehasonlítva hatástalan és eredménytelen. Bizonyos antidepresszánsokat írhatnak fel, ha a hisztérikus rendellenességet súlyos depresszióval kombinálják. MAO-gátlók, tetra- és triciklusos antidepresszánsok alkalmazhatók. Ha egy személy javul, a gyógyszert fokozatosan le kell állítani.

Különös figyelmet kell fordítani a depressziós állapotból való felépülés időszakára, amikor az egészség javul, és az öngyilkossági gondolatok még mindig jelen lehetnek. Ebben az időben különösen óvatosnak kell lennie.

Mivel nincs szükség napi tabletták szedésére, a hisztérikus pszichopátia legtöbb esetét ambulánsan kezelik.

Pszichoterápia hisztérikus személyiségzavar esetén

Családi találkozó pszichoterapeutával
Családi találkozó pszichoterapeutával

A hisztérikus személyiségzavar kezelését sok epizódban pszichoterapeuta részvételével végzik. Ez a módszer nem igényel fekvőbeteg kezelést, és megfizethetőbb a munkavállalók vagy a diákok számára. Sőt, hatékonysága sokkal magasabb, mint a pszichopátia megnyilvánulásainak kezelésére szolgáló alternatív módszerek.

Nézzük részletesebben a pszichoterápia jellemzőit:

  • Pszichoanalízis … Az egyik legrégebbi terápiás módszer, amely átfogó, integrált megközelítést biztosít. Tevékenysége nemcsak a hisztérikus rendellenességek megnyilvánulásának kiküszöbölését célozza, hanem annak előfordulásának okait is. A pszichoanalízis segítségével meg lehet határozni a betegség kialakulásának előzményeit és megtalálhatjuk a megfelelő befolyásoló karokat egy adott klinikai esetben. A pszichoanalitikus a korai gyermekkort, a pubertást és az ember más életszakaszát tanulmányozza, amelyek befolyásolhatják döntéseit az élet adott pillanatában. Így lehetséges felfedezni a rejtett patogenetikai kapcsolatokat a múltbeli események és a jelen betegség között.
  • Csoportos és családi pszichoterápia … Számos módszer mutatja be, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy kívülről kritikusan szemügyre vegyék önmagukat. Az ember megtanul együtt érezni másokkal, és ugyanakkor élvezi, ha mindenki hallgat a problémáira. A pszichodráma egy csoportos módszer. Itt a beteg felvállalhatja egy pszichodramatikus előadás másik résztvevőjének szerepét és érzéseit, szerepet játszhat egy konfliktushelyzetben. A családi pszichoterápia célja az interperszonális konfliktusok kiküszöbölése egy pár számára. Figyelembe veszi a gyermeknevelés módszereit és a velük való kapcsolatot is.
  • Kognitív viselkedési pszichoterápia … Ez a leggyorsabb és leghatékonyabb módszer a hisztérikus személyiség viselkedésének korrigálására. Az orvos kijelöli azokat a módszereket a konfliktushelyzetek megoldására az életben, amelyek a legoptimálisabb eredményekhez vezetnek. Más szóval, a beteg és a pszichoterapeuta közösen alakít ki olyan mintákat és viselkedési formákat, amelyeket sikeresen alkalmazni fognak a gyakorlatban. A szükséges társadalmi, etikai kereteket meghatározzák, ezeken belül kell megvalósítania igényeit.

A hisztérikus személyiségzavar rehabilitációja

A hisztérikus rendellenességek rehabilitációja
A hisztérikus rendellenességek rehabilitációja

A mentális egészség helyreállítását a különböző kezelési módszerek segítségével a személy fokozatos társadalmi alkalmazkodásával kell kísérnie. Meg kell találnia helyét és célját a társadalomban, figyelembe véve saját kívánságait, hajlamait és jellemzőit.

Ha egy hisztérikus típusú személyt hosszú időre elszakítanak megszokott életétől, és egyénileg kezdenek vele dolgozni az egyik pszichoterápiás módszer alkalmazásával, akkor nem akar visszatérni az előző viselkedésmodellhez. A kellő odafigyelés jutalmazza nárcisztikus természetét, és új lehetőségeket biztosít az öndicséretre. Ezért, ahogy a pszichoterápiás technika fejlődik, helyes rehabilitációs intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek célja egy személy normális életbe való visszatérése. Hisztérikus rendellenesség esetén a személyiséget hozzá kell igazítani ahhoz a tényhez, hogy kevésbé kell kihívóan élnie, és meg kell adni az alkalmazkodás feltételeit.

Hogyan kell kezelni a hisztérikus személyiségzavart - nézze meg a videót:

A hisztérikus személyiségzavar meglehetősen gyakori probléma a modern világban, amely a betegség és a norma szélsőséges változata között határos. Ennek ellenére a rendellenesség rendkívül kedvezőtlenül és olyan tünetekkel jelentkezhet, amelyek mind a pácienst, mind a körülötte lévőket, a családot és a barátokat károsíthatják.

Ajánlott: